BIBLIAI HIT ALAPJAI - 1. rész

A  szentírás,  Isten  Igéje

 A Bibliát szentírásnak is nevezzük . Hisszük, hogy a Biblia Isten szava, Isten Szelleme által ihletett beszéde Istennek az ember számára, mely teljes mértékben irányadó hitéletünk és életmódunk helyes gyakorlása tekintetében. Teljes és kielégítő módon szól Isten természetéről, az emberiség  Jézus Krisztus általi megváltására vonatkozó akaratáról, és Isten üdvtervéről az emberiség számára .  Istennek a Bibliában rögzített szavát ezért  Isten Igéjének is nevezzük, amelyben Isten kijelenti, azaz megismerteti önmagát velünk, hogy ne ember által kitalált, hanem hitelesen Istentől eredő, helyes Istenképünk legyen !

II.Tim. 3:16,  Jn. 20:31,  Jel.:22,   II.Pét. 1:21

                                                       

Isten

Hiszünk a mindentudó, mindenható, mindenütt jelenlévő, örökkévaló, egy igaz, mindeneket teremtő Istenben, aki maga a Mennyei Atya, aki egyszülött szerelmes Fiában, Jézus Krisztusban – aki a Fiú Isten - , és a Szent Szellem  Isten személyében, azaz három személyben tárta fel és jelentette ki magát az emberek  számára .

I.Móz.1:2,  II.Kor.13:13,  Tit.2:13,  II.Kor.3:17-18,

Teremtés

Hisszük, hogy Isten teremtette az eget, a földet, és minden élőlényt. Ő tartja fenn ezeket hatalma által, és Ő szuverén Ura minden lénynek. Isten alkotta az embereket, saját elképzelése szerint, saját hasonmására, testtel, halhatatlan szellemmel és lélekkel. Az emberiség bűn nélkül lett megteremtve, és szabad akarattal azért, hogy élvezhesse a közösséget Istennel, kifejezhesse akaratát, szándékát és szeretetét minden időben.

I.Móz.1:1,  I.Móz.2:7,  Neh.9:6,  Apcsel.14:15,  Zsid.11:3,

Az ember bukása

Isten Igéjéből tudjuk, hogy az első emberpár elveszítette eredeti bűntelenségét, igazságosságát, így Istennel való közösségét, mert engedetlen lett Istennek. Engedett a Kígyó ( aki az ördög, és a Sátán ) csábításának, az Isten jóságát megkérdőjelező manipulációjának, a kísértésnek, és bűnbe esett. Hagyta magát Istentől elidegeníteni a Sátán hazugsága által, és így a Sátán uralma alá került. Azóta minden ember ebbe a romlott állapotba születik, elidegenülve Istentől, és természetes módon hajlamos a bűnre. Az ember tehát már bűnös természettel születik meg, ( ezt eredendő bűnnek is nevezzük, ) és később cselekedetei által bűnössé válik. De van egy tudata, mely által tud Isten létezéséről, a jóról és a rosszról, és ismeri a bűnösséget, és fél is a büntetéstől, a kárhozattól, és a haláltól, amely ezért jár.

I.Móz.2:1-13, Róm.5:12, Ef.2:1-3, Róm.1:18-20,

Jézus Krisztus

Hisszük, hogy Jézus Krisztus Isten egyszülött Fia, szűz Máriától született. Jézus Krisztus teljességében Isten, és teljességében Ember volt. A Biblia Ember fiának, Dávid fiának és Isten fiának nevezi. Ember fiaként az egész emberiséget képviselte Isten felé, Isten fiaként Istent képviselte az egész emberiség felé, és Dávid fiaként a dávidi királyságot örökölve, az Ő második visszajövetelekor helyreállítja Isten Királyi Uralmát a földön. (Ld. Isten Királyi Uralma c. fejezetet.) Tökéletesen igaz életet élt, bár a Sátán őt is megkísértette közvetlenül, és emberek által is. Ő, mint Ember fia felajánlotta magát az Atya igazságosságának kiengesztelésére, mint helyettesítő áldozat, az emberiség bűneiért, Isten előre elvégzett terve szerint. Szenvedett, megfeszítették, meghalt, és eltemették, de aztán feltámadt a halálból romolhatatlan testben, és megjelent a földön több mint 500 embernek, mielőtt vissza ment volna a Mennybe. Ez a feltámadás demonstrálja, teljes hatalmát a bűn, a halál, és a gonosz uralma felett, és bemutatja azt is, hogy Ő az Úr mindenek felett.

Ígérete szerint vissza fog jönni a földre, jelen világkorszakunk  végén.

(Ld. : A  jelen  világkorszak, azaz a pogányok idejének  vége című  fejezetet .)

II.Kor.5:21, Apcsel.2:23-24, I.Kor.15:3-4, Zsid.4:15, Ef.1:20-21, Mt.1:18-21, Apcsel.1:9-11, Jelenések 22:16,  Mt.1:1,  9:27, Luk. 1:32, Mt.14:33, 16:16,

Megváltás

A megváltás lényege Jézus Krisztus keresztáldozatában van. Ennek két fontos jelentőségéről is beszél a Biblia. Az első: Isten jogos haragjának és ítéletének kiengesztelése, amit az ember bűne váltott ki. A második : az ördög  fogságából kimenteni az embert, hogy a fogva tartóval együtt el ne kárhozzon ! ( Ugyanis a bűn, mint egy lánc, az Ördöghöz köti az ember lelkét és szívét, és így az ember a Sátán fogja lett. ) Kezdjük tehát az  elsővel : 1./   Jézus, mint Megváltó, nem csak Isteni, hanem emberi lény is volt egy személyben. Istennek az emberiség elleni jogos haragját és ítéletét a bűn miatt, csak olyan ember helyettesítő áldozata tudta kiengesztelni, akinek az élete és vére nem volt a bűnnel és a halállal megfertőzve. Az Isteni igazságosság tökéletessége ezt megkövetelte.  Mivel az édenkerti bukás miatt minden ember bűnös természettel születik, ebből fakadóan törvényszerűen bűnössé is válik, ezért a történelem során soha senki nem lett volna képes Isten kiengesztelésére. Isten nem talált egyetlen embert sem, akinek a vére (érintetlen) ártatlan lett volna a bűntől, és az isteni igazságosságot ki tudta volna elégíteni, mint helyettesítő áldozat, az egész emberiség bűnösségéért cserébe!  Így pedig az emberiség örökre Isten haragja és ítélete alatt maradt volna, az Isteni igazságosság következetessége  alapján. Ezért kellett Isten Fiának a földön megszületnie. Jézus Krisztus volt az egyetlen olyan ember, akiben nem volt eredendő bűn, mert nem férfi nemzette. Tehát Őt nem az Ádámi bukott faj egy leszármazottja nemzette, hanem a Szentlélektől fogant Mária az ő méhében és szült fiat, akinek neve lett Jézus. Ezért Ő egyszerre volt emberi és Isteni természetű.  Ő volt tehát az egyetlen személy, aki az Isteni igazságosságnak eleget tudott tenni, és az egész emberi fajt képviselve Isten előtt, önfeláldozásával és vérével kiengesztelte Isten jogos haragját az emberi faj bűnössége miatt. Ezzel igazságos jogalapot szolgáltatott Istennek a bűnbocsánathoz !  Ezzel ajtót nyitott az Isteni KEGYELEM számára, és elfordította az emberi fajról Isten haragját ! A második fontos jelentősége a Megváltásnak : 2./ A rabszolgatartó társadalmakban egy rabszolga csak akkor válhatott szabaddá, ha valaki kiváltotta őt, vagyis kifizette az árát. Más szóval : megváltotta őt.  Jézus az élete feláldozásával fizette ki az árat értünk a mi zsarnok rabszolgatartónknak, az Ördögnek. A bűn miatt ugyanis minden emberre elhatott a halál uralma, és így lett minden ember a bűn, a halál és az Ördög rabszolgájává. Ennek következtében viszont az ember is az Ördögre szabott kárhozat várományosa lett.  Az Ördög Istentől az Ő  Fiának életét, vérét, azaz halálát követelte cserébe, a rabságban tartott bűnös emberek szabadon engedéséért. Azt gondolta, hogy így cserében, Isten Fia túszként örökre az ő fogja marad, és így ő megmenekülhet a gyehennától mindaddig, amíg a túsz nála van, e mellett pedig zsarolással irányíthatja majd Istent.  A Megváltásban lévő Isteni bölcsesség és szeretet mégis teljes győzelmet aratatott az Ördög és gonosz terve felett. Az Ördög elvesztette a csatát ! Isten hatalmas szeretete a bűnös ember iránt az volt, hogy Ő odaadta az Ő Fiát váltságdíjként értünk bűnösökért, hogy  kivásároljon minket a Sátán rabságából. Jézus irántunk való szeretete pedig abban áll, hogy önként engedelmeskedve vállalta értünk ezt az áldozatot .  Az ártatlan Jézus megölésével az Ördög óriási vereséget szenvedett, mert az emberek megváltása megtörtént, és Isten Fiát sem tudta túszként fogva tartani, mert nem volt benne (a vérében) megtalálható a halál fullánkja, a  bűn! Isten engedett az Ördögnek 3 napot, hogy valós és igaz jogalapot találjon arra, hogy fogva tarthassa örökre, de Jézusban nem tudott találni semmi bűnt, így nem volt joga  tovább a halálban tartania Isten Fiát ! Ezért Jézus a harmadik napon  FELTÁMADOTT !    Azóta az Övé minden hatalom mennyen és földön  Ez tehát a  Megváltás  Isteni művének  két legfontosabb jelentősége a Biblia szerint.

Luk. 1:68, Jelenések 5:9, 

A folytatást ide kattintva olvashatod.