2011. december 28., szerda

Új Egyházi törvény csapdája 1. rész

Közreadok egy levelet, amit gyülekezet- és egyházvezető testvéreknek írtam, de minden hívő számára hasznos lehet. Külön kihangsúlyozom, hogy sok jó szándékú, Istent szerető- és félő katolikus személy van, akiket tisztelek. Nem ő ellenük szól ez a levél! A szellemi igazságok, és Isten parancsolatához való hűség azonban felekezettől függetlenek !
Vigyázat !  
Csapda van elrejtve az új egyházi törvényben

 Kedves Egyház és Gyülekezet Vezető Testvérek !

Hitem és látásom szerint, az új egyházi törvény (továbbiakban: Ehtv.) szellemi csapdát rejteget a keresztény egyházak számára, függetlenül attól, hogy az elfogadottak, vagy az egyházi jogaiktól megfosztottak csoportjába tartoznak-e.  Ezért nyomasztó felelősség súlya nehezedett rám az elmúlt héten, így emiatt is imádkoztam.
       Bevezető :
Dec. 23.-án a reggeli imám során az Úr félreérthetetlen késztetést adott arra, hogy ezt a levelet írjam meg, és továbbítsam az általam elérhető Egyház- és Gyülekezet Vezető Testvéreim részére az új Ehtv. kapcsán.
I.                    Csapda :

Ez év júliusban elfogadott , és dec.19.-én megsemmisített Ehtv., és a jelenleg benyújtott Ehtv. tervezet 14.§. (2/f.) pontja is megköveteli a január 1.-től egyesületté automatikusan visszaminősített, de újra egyházi regisztrálásukat kérő egyházaktól, hogy Nyilatkozatban deklarálják, hogy az általuk létrehozott szervezet (tehát saját egyházuk, ami jan.1.-től ideiglenesen egyesületként működik) tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel !
Itt van tehát a csapda elásva ! 

Miért is annyira fontos az egyházi regisztráció kérésekor NYILATKOZNI, hogy az egyház tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel ???
Ezt a Nyilatkozatot simán, jó lelkiismerettel meg lehetne tenni, ha egy ideológia mentes, vallás mentes, semleges Alkotmányról, vagy Alaptörvényről lenne szó.
De sajnos, a 2012. január 1.-től életbe lépő Alaptörvény esetében nem ez a helyzet!  Az új Alaptörvény ideológiailag nem semleges !   A történelem által igazolt több 10 millió áldozat és mártír vérével terhelt vallási ideológiára épül az Új Alaptörvény.  Ezzel nem lehetünk ellentétben, ha megtesszük a Nyilatkozatot !

Idézet az új Alaptörvény Nemzeti Hitvallásából : 
(a Preambulumból )
    
   NEMZETI  HITVALLÁS
„ MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:   Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti  Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”

Röviden mi is a lényege „a magyar állam szilárd alapokra helyezésének,  és a Szent Korona tiszteletének”?- amire olyannyira büszkék vagyunk ? ( és ezt nyilatkozatban is meg kell erősítenie a regisztráló egyházaknak ! ) :

Büszkék vagyunk, ( tehát egyetértünk vele,  jónak, értékesnek, mintának ítéljük és valljuk ) hogy István király erőszakosan, karddal, vérrel kötelezővé tette a katolikus hitet és vallást Magyarországon, amiért a pápa koronát adott neki, melynek elfogadásával István király alá vetette magát, és a magyar államot a Pápának, a pápai hivatalnak, ( ezen belül a katolikus vallásnak és katekizmusnak,) és ennek államhatalmi eszközökkel erőszakosan érvényt is szerzett, és ezen az áron  nyert befogadást  a „keresztény” ( értsd: katolikus) Európába.

Ezzel tényleg egyetértünk ? - „ MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI”? -  és újjászületett hívők, mindannyian ?  Sőt büszkék is vagyunk erre, mintának tartjuk? – és még nyilatkozunk is, hogy ezzel nem vagyunk ellentétben ?
Az erőszakos, véres hittérítés, (és az inkvizíció, ami ugyan később, de az is a katekizmus vallási ideológiája alapján történt,)  nem inkább szégyellni való ? – és Isten szerinti megszomorodásra  szólít ?
Mindezek nem inkább a nemzet történelmi bűneiért való közös bűnbánatra kellene-e késztetnie az újjászületett hívőket és egyházakat, mint a büszkeségre és ezen bűnökkel való egyetértésre és annak deklarálására ? – ami által bűnrészessé válunk, magunkra húzva ezzel őseink bűnét is ?  ( ld.: Róma 1:32,)

II.                  Szent Korona kultikus tisztelete :
1./  Ha elkezdjük kicsomagolni a Nemzeti Hitvallás valódi üzenetét és szellemi tartalmát, akkor kezdünk rátalálni az eldugott, elrejtett szellemi csapdára, egy hamis vallásra! Nem véletlenül kellett az új Alaptörvénynek kormányrendelettel „szentélyt” biztosítani minden Önkormányzati épületben, jól látható, elkülönített helyen.
2./  Látjuk, hogy az Alaptörvénybe olyan középkori vallási ideológia lett visszahelyezve, melynek lényege a Szent Korona tan „ amely megtestesíti  Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”. Nem csak István király történelmi tisztelete, és „Szent”-nek nyilvánítása, hanem a „Szent” Korona tisztelete is fő pillére a Nemzeti Hitvallásnak, ami egyben a Pápának való alávetettség jelképe, ugyanakkor a katolikus vallásnak-, ezen belül a katekizmusnak (káténak) való alárendeltséget jelenti, méghozzá - a Nemzeti Hitvallás szerint - jogfolytonosan megtestesítve mindezeket!
3./  Ezzel megérkeztünk nem csak a politikai katolicizmushoz, - amely a keresztes háborúkért, az inkvizícióért, a fasizmusért és nácizmusért, tehát több 10 millió ártatlan emberáldozatért felelős ördögi vallási ideológia, - hanem a katolikus kátéhoz is, amely alapot ad ennek a hazug vallási ideológiának, a benne lévő meghamisított Tízparancsolat segítségével.  A Hamis Tízparancsolat képviselete pedig nyilvánvalóan ördögi, gonosz, és embergyilkos szellemiséget hordoz. A Krisztus egyházának pedig ezzel éles ellentétben, azaz konfliktusban kell állnia!   Nem lehetünk ezzel azonos szellemi platformon, mert azzal eláruljuk az Urat, és elfordulunk a „Krisztus iránt való egyenességtől” ! (2. Korint. 11:3,)

A katekizmus hamis Tízparancsolata :
1./  A Katolikus Egyház katekizmusa tartalmazza a Tízparancsolatot, de meghamisított formában. Ez a dokumentum a Google kereső segítségével megtalálható : katekizmusra keresve, a Harmadik rész. Harmadik fejezet, Második szakasz címszavak alatt.  Feltűnő, hogy az igazi (2.Móz.20.-ban található) Tízparancsolat II. parancsolata hiányzik a kátéból. Egy része ennek, az I. parancsolathoz lett csatolva olyan átértelmezéssel, hogy a tárgyak imádása és tisztelete a bibliai tiltással szemben, - hamis bibliai példák alapján – megengedett, sőt hasznos. Így a II. parancsolat eltűnt a kátéból, utat nyitva ezzel a Mária kultusz, és egyéb bálványimádás előtt. Ezen kívül a IV. parancs (szombat megszentelése) vasárnapra lett változtatva. A Jakab levél 2 : 10-11 versek leszögezik, hogy akár csak egy parancsolat megszegése is, az összes parancsolat megrontását jelenti!

2./    A katolikus káté tehát, - a benne foglalt  HAMIS  Tízparancsolattal együtt - (rejtett módon)  az új Alaptörvénynek – a Szent Korona és a nemzeti büszkeség mögé bújtatottan, - Hitvallási alapja lett!  A  Nemzeti Hitvallás tehát egyúttal  egy hamis vallás is !  Ezzel a hamis vallással  ellentétesen nem működhetnek a bejegyzett egyházak! Lényegében tehát arról kell nyilatkoznia a regisztrálást kérő egyházaknak, hogy tevékenységük nem lesz ellentétes a Hamis Tízparancsolattal!

A Nyilatkozat szellemi háttere :
1./  Az új Alaptörvény Preambuluma, az egy HITVALLÁS.  Ez is a neve :  Nemzeti Hitvallás !
2./ Minden egyháznak van egy Hitvallása ( bizonyára Biblikus,) és bizonyára a bibliai Tízparancsolattal és Jézus Krisztus parancsaival is egységben van.
3./ Minden egyház, aki megteszi az új Ehtv. által megkövetelt Nyilatkozatot, - miszerint a tevékenysége nem ellentétes az új Alaptörvénnyel, - az deklarálja azt, hogy ezekkel a történelmi bűnökkel és a hamis Tízparancsolattal  nem  ellentétes  egyháza tevékenysége!  Ezen kívül tudva, vagy tudatlanul, de Nyilatkozatával egyszersmind  kiegészíti  saját Biblikus Hitvallását a Nemzeti Hitvallással, vagyis a „Szent Korona” tiszteletével, „Szent István” tiszteletével, és a rá való büszkeséggel, tehát mindezek elfogadásával is.
És éppen ez a célja az ördögnek !

III.               Az eklézsia (gyülekezet)

Kihívottak jellemzői :
1./   Az újjászületettek serege és egyháza, a bűnből és a világból kihívottak, akik nem a világot, hanem az Istent szeretik megalkuvás nélkül.
2./   Akik azzal szeretik, és úgy szeretik Istent, és Urukat, Jézus Krisztust, hogy   (Jn.15:9-10, Jn.14:21,) megtartják az Ő parancsolatait.  A Tízparancsolat is a szívükbe van írva (Jerem.31:33,  Zsoltár 40:8-9,)
3./ Krisztus iránti egyenességtől nem térnek el (2.Korint.11:3,) nem kötnek kompromisszumot, az Úrnak minden parancsolata szívükben van, és ahhoz ragaszkodnak, nem térnek el attól, szívből szeretik Istent, ezért szívből gyűlölik a gonoszt (Zsoltár 97:10 ;  45:5,8 ; Példab.8:13,) tehát Istenfélő emberek. 

Az Első Szeretet ára :
„Ideje, hogy az Úr cselekedjék!  Megrontották a te törvényedet!”
(Zsoltár 119:126,)  (Ld. káté)
„Inkább szeretem azért a Te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat!”(Zsoltár 119:127,)
„Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy nektek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben !”
(Zsid. 10:31-39,)
„Aki jobban szereti atyját, anyját, … ….. mint engem, nem méltó énhozzám!  Aki megtartja  az életét elveszíti azt, és aki elveszíti az ő életét én érettem, az megtalálja azt!.. ”  (Máté 10:32-39,)
Aktuálisan az „arany” jelképezheti akár a vagyoni, intézményi, állami támogatások  földi értékeit, amelynél sokszorta többet ér az Isten örökérvényű parancsaihoz való hűség, mint a kompromisszum. Ld.  Zsoltár 119:127. „Inkább szeretem azért a Te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat!”

A kompromisszum ára :
1./ A Nyilatkozattevő egyház, az egyházi jogosultságért cserébe azt vállalja, hogy tevékenysége nem lesz ellentétes a Hamis Tízparancsolattal. Ez maga a kompromisszum. Kompromisszum a hazugsággal. Persze ez a hazugság jól be van csomagolva, hogy az egyházak ne vegyék észre, de a lényeg mégis ez. Ez az ördög módszere. A sötétség, a leplezés, a becsomagolás, hogy ezzel becsapjon, átverjen.
2./ A Nyilatkozó egyház önként lemond az Igazi Tízparancsolathoz való töretlen hűségről, vagyis az Első Szeretet parancsa iránti töretlen hűségéről. ­ Önként vállalja, hogy  elhagyja az Első Szeretetet !
3./ A Nyilatkozó egyház jogot ad, és önként megnyitja az ajtót a hazugság szellemi fejedelmének az egyháza és vétlen egyháztagsága fölött. Ez az ördög rejtett célja ! Ez esetben az egyház nem lesz képes hitelesen képviselni Isten Országát (Isten Királyi Uralmát) és annak evangéliumát, bármilyen szép is az Istentisztelete, a prédikáció és a dicsőítés, mert a Hazugság szellemi uralma alá léptek önkéntesen. Pl.: a II. parancsolat fontosságáról, vagy a bálványimádás elleni prédikálás esetén máris az Alaptörvénnyel ellentétes tevékenységet fog folytatni az egyház, ezért  ezt  nem  teheti meg ! – mert az egyházi jogért cserébe vállalta az Alaptörvénnyel nem ellentétes működést !
4./   A Nyilatkozó egyház nem tudja betölteni azt az elhívását, hogy „ a föld sója, és a világ világossága legyen”!  Elveszíti ízét, és fényét ! „ nem jó azután semmire, csak arra, hogy kidobják és eltapossák az emberek !”
(Máté 5:13,)

IV.       Kellett-e nyilatkoznia az egyházi jogukat megtartó 14 egyháznak ?

Az új Ehtv. tervezete szerint nem,  de a dec.19.-én eltörölt új Ehtv. szerint sem kellett  nyilatkozniuk.
Ennek oka logikus :
1./   Ők, többek között azért nyertek törvényi elfogadást parlamenti 2/3 többség által, mert kimondva, vagy kimondatlanul is egyértelművé tették korábban az új Alaptörvényhez való lojalitásukat, és az Ehtv. érvénybe lépésével, ők automatikusan beléptek a Hamis Tízparancsolatot elfogadók rendszerébe. Bibliai megfogalmazással élve, a Nagy Babilon hazug vallási rendszerébe.  Ennek egyedüli oka az új Alaptörvény Nemzeti Hitvallása, ami egy hazug ideológia. Tehát nem ideológia semleges, ellentétben a ma még érvényben lévő  Köztársasági Alkotmánnyal.
2./  Ha bármelyik egyház esetében nem így lett volna, akkor az az egyház azonnal jelezte volna, hogy kéri a törlését az Ehtv. mellékletéből, mert nem vállalja az új Alaptörvényhez való lojalitását !  Ezt egyik egyház sem kérte eddig.
3./   Az új Ehtv. – mint sarkalatos törvény, - szerves része az új Alaptörvénynek.  Akit tehát az Ehtv.  egyházként elismer,  arra az egyházra automatikusan érvényesül az Alaptörvény, a Nemzeti Hitvallás, és ezek szellemiségének elfogadása. (Azóta megszavazott és hatályba lépett új egyházügyi törvény 6.§.-ban ott szerepel az eddig már elismert egyházakra is vonatkozó kitétel: „Az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes.” (5. bek.) Tehát nyilatkozattétel nélkül sem bújhat ki ez alól az elkötelezettség alól a törvényben elismert 14 egyház sem. Ráadásul itt még szigorúbb a megfogalmazás illetve az elvárás: „kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat…” ami az Alaptörvénnyel, a benn lévő Nemzeti Hitvallással  nem ellentétes !  Veszedelmes csapda van tehát elrejtve az egyházügyi törvény új változatában! )

4./  Ennek ellenére,  a 14-ek közül a legtöbb egyház mégis önként nyilatkozott  arról, hogy az új Ehtv.-t indokoltnak és jónak tartja.   Az alábbi nyilatkozatok már megjelentek a sajtóban is :
  -  Ökumenikus Tanács elnöksége ( Katolikus, Református, Evangélikus, Baptista, stb., egyházak tartoznak ebbe,)
  -  Baptista egyház  külön is nyilatkozott,
  -  Hit Gyülekezete külön nyilatkozott,
Mivel mindegyik önként kinyilvánította, hogy az új Ehtv.-t – mint sarkalatos törvényt – elfogadják, sőt méltatták, ezzel valójában az új Alaptörvény elfogadása mellett is hitet tettek, mert a kettő egymástól elválaszthatatlan. Az általuk méltatott új Ehtv. 6.§.(5) bek. és a 14.§. f.) pontja deklarálja az elválaszthatatlan kötődést az Alaptörvénnyel. Értelemszerűen így az elfogadott 14 egyház a Nemzeti Hitvallás elfogadását is deklarálta, amely így saját hitvallásukhoz csatolódott. Ha tudomásul veszik, ha nem, - ez akkor is így van.  Bár észrevétlenül, - de véleményem szerint - ezzel egy (babiloni), hamis vallási  rendszer részévé váltak, és sajnos a vétlen egyháztagokat is bevitték a babiloni rendszer alá. Ez természetesen az egyház vezetők felelőssége, (kivéve, ha az egyháztagok szavazata alapján tettek nyilatkozatot az egyházvezetők, ez esetben a tagok felelőssége is valós).

5./   Azok a hívők, akik később ráébrednek a babiloni rendszerrel kötött kompromisszum veszélyére, és szeretik az Urat (és gyűlölik a gonoszt,) (Zsoltár 97:10,) és nem azonosulnak az új Alaptörvény Nemzeti Hitvallásával, vagy ennek saját egyházuk részéről történő elfogadásával, azoknak – úgy vélem, - érdemes nagyon figyelni az Úrra, és a (Jelenések 18:4-5,) mennyei szózatára, hogy meghallhassák, mikor kell kifutniuk a babiloni rendszerből, „hogy ne legyenek részesek az ő bűneiben és ne kapjanak az ő csapásaiból !”

6./  Vajon, csak a Nyilatkozó egyházak kerülhetnek – szellemi értelemben – „babiloni fogság”-ba ?  Úgy gondolom, nem. Ez a veszély a nem Nyilatkozó egyházak felé sem szűnik meg, ez mindnyájunk gyülekezetét/felekezetét fenyegeti. Ez ellen csak egyetlen biztos garanciát látok, mégpedig :  az Istenfélelmet, ami a gonosznak a gyűlölése! - (ld.: Példab.8:13,) vagyis a kevélység-, a felfuvalkodás-,  egy szóval a büszkeség gyűlölése ! - legyen az akár egyéni-, akár - az Alaptörvényben deklarált  - nemzeti büszkeség(Ha valakit érdekel, érdemes elolvasni  Dr. W. Margies pásztor és pszichológus orvos: „Az Istenfélelem és lelki gondozás” c. tanulmányát. Ide kattintva megtalálható.)

V.       Egyházi státuszukat elveszítő egyházak egyesületté válása :

1./  A jelenlegi Ehtv. tervezet szerint (ha a végszavazásig ez a cikkelye így marad) akkor 2010. január 1.-től minden egyház, amelyik nincs a 14 között felsorolva, automatikusan és ideiglenesen egyesületté lesz átminősítve.
2./  Az így keletkező egyesületi státuszú szervezetek ( a volt egyházak ) számára 3 lehetőség adott :
   a.)   Ha az Ehtv. által szabott feltételeknek megfelelnek, (és nyilatkoznak, hogy tevékenységük nem ellentétes az Alaptörvénnyel,) akkor kérhetik az egyházi jogi státuszt a Parlament Egyházügyi bizottságánál, akik ellenőrzik és elbírálják az adott kérelmet, és véleményüket csatolva a parlament elé terjesztik a kérelmet szavazásra.
   b.)   Ha az egyházzá válás törvényi feltételeinek nem felel meg a szervezet, akkor 2012. február 29.-ig nyilatkoznia kell továbbműködési szándékáról, és az egyesületi nyilvántartásba vételhez  szükséges feltételeket 2012. Június 30.-ig kell teljesítenie. Arról a tv. tervezetben nem esik szó, hogy nyilatkozni kell-e az Alaptörvénnyel nem ellentétes működésről az egyesületté válás és abban való továbbműködés esetén, de ez még változhat. Reménykedjünk, és imádkozzunk, hogy ez ne legyen követelmény az új Ehtv.  majdan hatályba lépő változatában sem ! (Azóta kiderült, hogy igen, az egyesületté váló gyülekezeteknek is nyilatkozniuk kell arról, hogy működésük nem ellentétes az Alaptörvénnyel. - a szerk.)
  c.)   Amennyiben 2012. február 29.-ig a szervezet nemleges nyilatkozatot ad továbbműködési szándékáról, vagy nem nyilatkozik, abban az esetben a bíróság jogutód nélkül törli a nyilvántartásból, és a szervezet vagyona, a hitelezők kiegyenlítését követően az államra száll.

   VI. Milyen Alkotmány kívánatos (elfogadható) keresztényi értékrend szerint ?

      Jelenlegi világosságom és ( rész szerint való)  ismereteim szerint :

1./   Isten soha nem használja az államhatalom fizikai és jogi kényszerítő eszközeit arra, hogy parancsolatait az emberekre rákényszerítse! A kényszer, a fizikai- és jogi fegyverek alkalmazása mindig is az ördög módszereihez tartozott.  (A Biblia, pl. Eszter könyve, Dániel könyve is sok példát bemutat erre.) Az új Alaptörvény sajnos ilyen. Egy hamis vallást akar elfogadtatni minden állampolgárral, a jog kényszerével.

2./   Isten tiszteletben tartja az ember szabad akaratát, és szabad döntést enged az Ő parancsainak elfogadására. Az Ő eszköze az Íge hirdetése, az evangélium útján való megkeresés, meghívás, szeretet, kegyelem, meggyőzés, figyelmeztetés, feddés, buzdítás, stb., de nem kényszerít jogi eszközökkel. Isten nem akarja a bibliai Tízparancsolatot állami Alkotmányba, vagy Alaptörvénybe foglalni, mint külső kényszerítő eszközt. Úgy hiszem, Ő az egyének szívébe akarja bejuttatni, beírni az Ő szeretetének törvényét
.
3./   Úgy vélem, egy vallás- és ideológia mentes, vallási-, és ideológiai szempontból SEMLEGES Alkotmány, vagy Alaptörvény szolgálja (szolgálná) nem csak a keresztények, hanem az egész nemzetnek, összességében a társadalmi békének és társadalmi igazságosságnak az érdekeit!
A Magyar Köztársaság ma még érvényben lévő Alkotmánya ilyen. A 2012. január 1.-én életbe lépő Alaptörvény sajnos nem ilyen.  Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása alapjog erejével kényszerít egy Hamis vallási kultusszal való kompromisszum elfogadására, de minimum eltűrésére! Az Istenfélő keresztény pedig soha nem toleráns a hamis vallással szemben, mert gyűlöli azt amit Isten gyűlöl, vagyis gyűlöli a gonoszt!     „ Akik  szeretitek  az  Urat,  gyűlöljétek  a  gonoszt !” (Zsoltár 97:10,)

        Befejezés :

Kedves  Vezető  Testvérek !

Kérem szíves megértéseteket, mert úgy hiszem, Isten előtti felelősségemnek tettem eleget e levél megküldésével, mert én magamtól ezt tenni nem akartam, és nem gondoltam.  Nincs szándékomban emberileg befolyásolni bárkit a sorsdöntő – a regisztrációval kapcsolatos - döntés  ügyében, de ha imádkozó szívetekkel úgy ítélitek meg, hogy esetleg Isten akar tanácsolni, vagy figyelmeztetni  e levél által, akkor  kérlek, ne e levél írójára, hanem az Íge írójára  legyetek tekintettel!  Ő mondja : hogy az Ő Testében sok tag van ugyan, (akiknek egymásra szükségük van,) de csak egy Test, mégpedig a Krisztusé!   ( 1.Korint. 12:12-25,)

Életetekre,  szolgálatotokra  és gyülekezeteitekre  az Úr Jézus Vérének védelmét, a Mennyei Atyánk szeretetét, és a Szentszellem közösségét kívánom !

Testvéri és szolgatársi szeretettel üdvözöllek,
Szolgálótok az Úrban :

Soós  Péter

Budapest,  2011. december 26.

(Ez a körlevél eljutott az Amerikai Népszavához, és felkértek, hogy e levél tartalmát egy cikkbe foglalva is írjam meg, mert szeretnék megjelentetni.  Mivel úgy ítéltem meg, hogy ez a téma az egész társadalmat érintő közügy, ezért a felkérést elfogadtam.  A fenti levél alapján készült cikk ide kattintva olvasható )

Folytatás  és  válasz reakciók :


Dr.W.Margies : Istenfélelem c. tanulmánya ide kattintva olvasható.
__________________________________________________________________

Már az új évben jutott el hozzám Márton István szakjogász cikke, amit az Alaptörvényről 
írt.  Ezt is közzé teszem.   Érdemes elolvasni !

Márton István:   Nemzeti hiszekegy 
.
Új alkotmány, régi eszme!   –  a jogász szemével

A magyar parlament kétharmada megszavazta Magyarország új alkotmányát. Sokakban merült fel azonban a kérdés: vajon miért kellett új alkotmány Magyarországnak? Ami először szembetűnik, hogy a kérdésre adott magasztos válaszok legkevésbé sem oszlatják el a felmerült kétségeket.
Az érdemi vita és egyeztetés elmaradásán azonban felesleges lamentálni. Annál is inkább, mivel a valódi kérdés nem az, hogy miért kell új alkotmány, hanem az, hogy kinek áll érdekében egy új alkotmány. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy választói igény erre nem mutatkozott.
Akkor hát: Cui prodest?
A választ megtalálnunk szükségtelen elvesznünk az egyébként meglehetősen terjedelmes alaptörvény szövegrengetegében, a bevezetőnek szánt Nemzeti Hitvallás máris eligazít. Aki azt gondolja, hogy a kissé archaikusnak tűnő szöveg nem bír különösebb jelentőséggel, annak figyelmébe ajánlom az Alkotmány  Alapvetés fejezetének R) cikk (3) pontját, miszerint „az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
Koppanós mondat. A lényeg a kell szócskán nyugszik. Ez nem megengedő (diszpozitív), hanem parancsoló (kógens) rendelkezés: vagyis amennyiben bármely jogalkotónak vagy jogalkalmazónak kétsége merül egy jogszabály megalkotása, értelmezése vagy alkalmazása kapcsán az alkotmányosság oldaláról, akkor a Nemzeti hitvallást kell(!) elővennie. És ez vonatkozik magára az alkotmányra/alaptörvényre is!
A történeti alkotmányra való hivatkozás látszólag Magyarország jogállami fejlődésének folytonosságára utal. Látszólag. Valójában ugyanis a jogértelmezés oldaláról a Nemzeti Hitvalláshoz hasonló erővel kell alkalmazni. Hogy miképpen értelmezhetők vita esetén az állampolgárok tulajdonviszonyai az Álmos vezérrel kötött ősszerződés (vérszerződés), az öröklési viszonyok meg a Pragmatica Sanctio (a Habsburgok női ági öröklésének szabályozása) alapján, szinte megfejthetetlen talánynak tetszik és némelyekben talán az anakronizmus érzését kelti. Ám akik azt gondolják, hogy csupán a dicső múlt megidézésről van szó, azoknak pusztán példálózó jelleggel idéznék a történeti alkotmány részét képező joganyagból. Az Aranybulla kimondta, hogy „fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék”. Vagy: az 1848. évi ún. áprilisi törvények sajtószabadságra vonatkozó cikkelye eltörölte az előzetes cenzúrát, de egy példány eljuttatását írta elő egy bizottságnak, amely vádesküdtszékként megvizsgálta annak tartalmát, és amennyiben vétséget állapított meg, bírságot szabhatott ki. A Werbőczi-féle Hármaskönyv pedig, amely rögzítette, hogy minden hatalom és jog forrása a Szent Korona, az uralkodó pedig csak a Szent Korona nevében cselekszik, ötszáz év távlatából hitelesíti a Nemzeti hitvallást: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”
Mit jelent ez? És miért van összekötve egy másik kijelentéssel, miszerint „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”
A válasz mindenekelőtt erkölcsi háttéren keresendő. Aki figyelemmel kíséri a világban zajló folyamatokat, az élet minden területére kiterjedő globális válságot, annak nyilvánvaló lehet, hogy a megoldásokat kínáló politikusi törekvések önmagukban nem bírnak morális legitimációval. Ez olyannyira igaz, hogy a közgondolkodásban a politikát gyakran nevezik a hazugság művészetének. Ilyen erkölcsi alapon viszont nem lehet tartós kormányzásra berendezkedni. Ezért van, hogy a választói akaraton nyugvó és természeténél fogva rövid távra (egy-két választási ciklusra) tervező politikai hatalom kénytelen saját érvelését vallási alapra helyezni, hogy erkölcsi tekintélyt kölcsönözzön neki. Ilyen módon válik a vallás egy adott politikai hatalom tanítómesterévé. Ahogy e két világ közeledik egymáshoz, úgy válik mind láthatóbbá a középkorból ismerős kép: a trón és az oltár szövetsége. E két hatalom összefonódásának jelképe pedig a korona.
A magyar Szent Korona közjogi értelemben jogi személy, az állam mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése, minden hatalom és abból származó jog tulajdonosa. Mindemellett nem csak a politikai hatalom jelképe, hanem azt a hatalmat is jelenti, akitől a korona származik. A Szent Korona nyilvánvaló jelentése tehát az egyház bevonása a hatalomba. És ha ezt bárki félreértené, úgy idézze fel a történeti alkotmányból a szakrális mozzanatot: mit is tett államalapító Szent István a pápától kapott koronával? Felajánlotta Szűz Máriának, aki a katolikus egyház dogmája szerint a Menny királynője. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” az testesíti meg, akinek a Szent Korona a tulajdonában van még pontosabban azt, aki őt képviseli.
Így érthető igazán a kereszténységre való hivatkozás. Legalábbis arra a kereszténységre, amely erkölcsi hatalma iránti engedelmességet vár el, mégpedig úgy, hogy ezt ki is tudja kényszeríteni. Ezért büszke a Nemzeti hitvallás Szent Istvánra, aki képes volt kötelezővé tenni a katolicizmust.

„Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbíráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólításokra minden ember, nagyja és apraja, férfija s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, akik a tűzhelyet őrzik. Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopasszák meg.” (István Király Dekrétumainak Második Könyve 8. fejezet). „Akik Isten igéjének hallgatására templomba gyülekezvén, ott a misemondás ideje alatt egymás között suttognak, egyebeket léha fecsegéssel zavarnak és a szent leckék éltető szavára nem figyelmeznek: ha öregebbek, dorgálják meg őket és szégyenséggel űzzék ki a templomból. Az ifjakat és közrendűeket pedig kössék ki mindenek szeme láttára a templom pitvarába és ostorozzák meg az ily nagy vakmerőségért.” (18. fejezet)
A Nemzeti Hitvallás tehát nem a világnézeti semlegesség elvén nyugszik, hanem a keresztény hitet jelöli meg kiindulópontnak, jóllehet a történeti alkotmányra való hivatkozással csak a katolikus hit normáinak felel meg. A Nemzeti hitvallás így tartalmilag szembekerül az alkotmánynak a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságáról szóló kijelentésével – és mivel értelmezési szempontból az alkotmány felett áll, így alkalmazását tekintve felül is bírálhatja azt. Ezzel ellentétben a nyugati világ alkotmányos demokráciái a lelkiismereti szabadság talaján állnak, közvetetten magukévá téve a magától Istentől származó bibliai igazságot: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel!” (Zakariás könyve 4:6). Erre az álláspontra helyezkedtek a felvilágosodás nagy gondolkodói, akik világosan látták, hogy az ember boldogulásának útja a korlátozásoktól mentes szabad döntésen alapul.
„Mivel a mindenható Isten szabadnak teremtette a szellemet (és azzal, hogy minden korlátozással szemben ellenállóvá tette, abbéli legfelső akaratát nyilvánította ki, hogy szabad is maradjon), minden olyan próbálkozás, amely akár jogi büntetésekkel és terhekkel, akár állampolgári létében akadályozva befolyásolni akarja a szellemet, csak képmutatást és becstelenséget fog szülni, és ellentétes vallásunk szent megalapítójának tervével, aki noha egyaránt ura a testnek és a szellemnek, mégsem akarja sem az egyiken, sem a másikon tett erőszakkal terjeszteni a vallást, bár mindenható hatalma képessé tenné rá.” (Thomas Jefferson)
Az a világkép, amely az állam működését egyfajta erkölcsi ellenőrzés alá kívánja helyezni, nem új keletű. Történetileg a katolikus egyház államvallássá alakulásához köthető, elméleti kimunkálását pedig az első ún. egyházdoktor, Ágoston végezte el a De Civitate Dei (Isten városáról) c. munkájában. Lényege, hogy a bűntől megromlott embertől nem várható a hatalom jóra történő használata, így szükséges őt korlátozni ebben, mégpedig az erkölcsi jót megtestesítő egyház által. Ezt nevezzük hagyományosan a trón és az oltár szövetségének. E gondolatot tett követte, így nem csoda, hogy a pápaság középkori története egyben az invesztitúraháborúk története is, amelynek során az egyház egyre hatékonyabban tudta érvényesíteni a hatalmát az állam felett.
I. (Szent) Gelasius (492–496) pápa fogalmazta meg elsőként az ún. két hatalom elméletet, amely szerint a vallási dolgokban a császárnak el kell fogadni az egyház vezetését, ám világi ügyekben az egyház még alárendeltje a császári hatalomnak. Ezt követte a Damiani Péternek tulajdonított két kard elmélet, aminek lényege, hogy a világi kardot az egyházért használják, a lelki kard pedig az egyház által használtatik. Ezt VIII. Bonifác pápa a szerzőileg Aquinói Tamásnak is tulajdonított Unam Sanctam kezdetű bullájában (1302) továbbfejlesztette: „Csak egy szent (unam sanctam) katolikus apostoli egyház van; rajta kívül nincs üdvösség és bűnbocsánat… Az egy és egyetlen egyháznak egy a teste, egy a feje, nincs két feje, mint valami szörnyszülöttnek. Krisztus tudniillik ez a fej és Krisztus helytartója: Péter, és Péter apostol utóda… az egyházon belül és annak birtokában két kard van: a lelki hatalom kardja és a világi hatalom kardja… Mindkét kard, a lelki is, a világi is, az egyház hatalmában van. Ámde az utóbbit az egyházért kell forgatni, az előbbit pedig maga az egyház forgatja; azaz: a lelkit a papok forgatják, a világit a királyok és katonák ugyan, de csak akkor, ha a papok azt helyeslik vagy megengedik. Mert az egyik  kardnak a másik alatt kell lennie: a világi a lelki kard alatt, miként a földi tekintély a lelkinek alárendeltje… A lelki hatalomnak van joga arra, hogy a földi hatalom rendjét vigyázza, s ha az nem bizonyulna jónak, ítélkezzék is felette.”
Az ágostoni hatalomszemlélet a középkort idézi. Ezzel gyökeresen ellentétes a montesquieu-i államelmélet, amelyre a modern polgári kormányzatok épülnek. Ez utóbbi lényege abban áll, hogy vallja az állam egyháztól való elválasztásának és a hatalmi ágak szétválasztásának szükségességét. A törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom különállását az indokolja, hogy bármely politikai hatalmat csak tőle független azonos erejű hatalommal lehet és kell ellensúlyozni. Ez az emberi szabadság alapja.
„Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, és azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani… minden elveszne akkor, ha ugyanaz az ember vagy a főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná ezt a három hatalmat, vagyis a törvényhozó hatalmat, a közhatározatok végrehajtásának hatalmát és a magánosok bűncselekményei vagy jogvitái fölötti ítélkezés hatalmát.” (Montesquieu: A törvények szelleméről)
Itt érkezünk vissza a valódi kérdés felvetéséhez. Kinek áll érdekében egy olyan alkotmány megalkotása, amely kijelenti, hogy „az Alaptörvény… érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.” (ALAPVETÉS C cikk 3. bek.) Hogyan fér ez össze a bibliai kereszténységgel, amelyről Blaise Pascal így írt: „A mindent szelídséggel intéző Istennek az a módszere, hogy az értelembe észokokkal, a szívbe pedig kegyelme segítségével ülteti el a vallást. De ha erőszakkal és fenyegetéssel akarják beleplántálni az értelembe és a szívbe, akkor nem a vallást, hanem a félelmet vetik el benne.”
Lehet egyáltalán polgárinak nevezni egy olyan alkotmányt, amely kimondja, hogy „alapvető jog… korlátozható” (SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezet 1. cikk 3. bek.), valamint „a Kormány a veszélyhelyzetbenegyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (Az állam fejezet 53. cikk 2. bek.) Sőt, különleges jogrendben az emberi méltósághoz való jog és a kínzás tilalmán túl „az alapvető jogok gyakorlása… felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.” (54. cikk 1. bek.) Vagyis a kormány saját döntése szerint bármely – még az alkotmány által deklarált – alapjogot is felfüggeszthet vagy korlátozhat, ideértve azt is, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”Vessük össze ezt a Virginiai Nyilatkozattal, amely kinyilvánítja, hogy nem lehet semmiféle szerződéssel megfosztani egyetlen embert sem annak alapvető jogaitól, még akkor sem, ha ő ebbe beleegyezik.
„Minden ember, a természet rendje szerint, egyenlően szabad és független, s mindenkinek bizonyos veleszületett jogai vannak, amelyektől, ha társadalmi közösségbe is kerül, semmiféle szerződés meg nem foszthatja, vagy utódaitól azokat el nem veheti; ilyenek: az élet és a szabadság élvezete, ezzel kapcsolatosan a tulajdon megszerzésének és birtoklásának, a boldogságra és biztonságra irányuló törekvésnek, valamint azok elnyerésének joga.”
A Nemzeti hitvallás az alapvető emberi jogokról való lemondás tilalma alóli felmentésre a következő lehetőséget kínálja: „Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.” De mi ez az együttműködés valójában? Ha ez nem más, mint ideológiai alapvetés, akkor félelmetesen egybeesik azokkal a megállapításokkal, amiket Laura Nader, a Kalifornia Egyetem antropológus professzora írt meg könyvében: „A legerőszakosabb politikai rendszerek… egytől egyig a társadalmi kontroll megvalósítása érdekében használták az együttműködés ideológiáját… Az együttműködés-ideológia (harmony ideology) a legalattomosabb módszere a demokrácia megszüntetésének… Ez az ideológia legszélsőségesebb változatában az embereket egy fantáziavilágba zárja, ahol a valóságtól megfosztva kénytelenek tölteni életüket.”
Azáltal, hogy az új alaptörvény felszámolja az alkotmányos demokráciát fenntartó fékek és ellensúlyok alappilléreit, a gyakorlatban véget vet a hatalmi ágak szétválasztásának és egy tekintélyelvű hatalom alapját veti meg. Ennek oka azonban nem totalitárius politikai érdekek érvényesítésében keresendő. Ez csupán eszköz, mert az új alkotmány valódi célja, hogy megteremtse egy olyan keresztény-nemzeti állam alkotmányos kereteit, amelyben a politika kiszolgáltatja magát annak az erkölcsi hatalomnak, amelyre hivatkozik, és akit megidéz, hogy szóljon is általa. Nem meglepő tehát, hogy egyetlen európai ország államfője gratulált csak az új magyar alkotmányhoz. Vatikán állam uralkodója.
2011. december 23.
Márton István 
szakjogász

2 megjegyzés:

  1. Kedves Péter!

    Hol találom meg 14 nagyegyház általad említett, "sajtóban megjelent" nyilatkozatait? Köszönöm.

    VálaszTörlés
  2. Válasz a "messias" fantázia néven feltett kérdésre:
    A nyilatkozatokat a 2011.decemberi sajtó anyagokban láttam ill. hallottam. A Hit Gyülekezetéé pedig a honlapjukon is olvasható, ezen a linken: http://hit.hu/belfold/hit-gyulekezete-szolidaritasi-nyilatkozata-az-uj-egyhazi-szabalyozas-miatt

    VálaszTörlés