HITÉLETI BLOG: HOVA FUSSAK BABILONBÓL ?

2012. július 25., szerda

HOVA FUSSAK BABILONBÓL ?

A KORSZAKVÁLTÓ ÜZENET, ÉS A SEREGGYŰJTÉS IDEJE C. CIKK FOLYTATÁSA

Tartalom : I. Az eddig ismert kijelentések összefoglalása
II. A második ház dicsősége
III. Új egyház (gyülekezet) születik
IV. Amikor a tűz leszáll („Hit és Hitvédelem” c. blog ITT tekinthető meg.)

I. Az eddig ismert kijelentések összefoglalása

Jogos kérdés

A Menny a Földön prófétai Szolgálat április 28.-i konferenciáján elhangzott korszakváltó üzenetet követően, - melynek alapján a „Fussatok ki én népem!” című május 10.-i feljegyzésem is született, - sokakban felmerült a kérdés: Hova fussanak azok a hívők, akik megértették az egyház Babiloni- és testületi fogságáról szóló üzenetet, (Jel.18:1-8, 20,) és a mennyei szózatot - „Fussatok ki belőle én népem,”! Sokan vannak, akik már évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt kijöttek (vagy kiűzték őket) a Krisztustól elhajlott, vagy elhajló egyházakból, és azóta gyülekezet nélkül „a pusztában” élik hitéletüket. Sajnos olyan is van, aki már az Úrtól is eltévelyedett. De vannak sokan olyanok is, akik mostanában, - az Úrtól érkező riadó kürtszó hallatán - ismerik fel egyházuk eltévelyedett- és testületi fogságban körbe-körbe járó állapotát-, helyben járását-, a testületi megtérésre képtelen voltát-, és hajlandóak, sőt készek azonnal kifutni belőle. A jogos kérdés tehát az, hogy: HOVA FUSSANAK a kifutó-, valamint a pusztában régóta várakozó hívők ? Erre a jogos kérdésre keressük a választ az Úrtól !

Alapelvek

1./ Legelőször azzal a szellemi alapelvvel kell tisztában lennünk, amit Pál apostol által fektetett le Isten a Bibliában. Ez pedig a szellemi tisztaság, egyenesség és az Úrral (Mennyei Atyával) való személyes közösség alapelve, amit a 2.Kor.6:17,-ben találunk: „Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,”

Ez azt jelenti, hogy akik kifutnak Babilonból, nem elég, hogy csak egy külső-, szervezeti- és formális változást keressenek és azzal megelégedjenek, hanem mindenki esetében, a személyes magánéletét megreformáló- és átváltoztató, olyan szellemi- és életviteli változásban nyilvánuljon meg a „Babilonból való kifutás”, amit a fenti Íge összegez, vagyis: 1. elszakadás a tisztátalantól, és a kompromisszumban-, megalkuvásban élő hívőktől, („menjetek ki közülök, és szakadjatok el,” ) 2. megszentelődés, („tisztátalant ne illessetek”) 3. belépnek az Atyával való személyes közösségbe, („én magamhoz fogadlak titeket,”)

Mivel a Babilonból való kifutásnak nem csak az adott egyház testületi fogságából való kijövetelt kell tartalmaznia, hanem a hívő saját, egyéni fogságából való kijövetelét is, ezért a „KIFUTNI BABILONBÓL”, nem csak egy adminisztratív döntést és kilépést jelent, hanem sokkal inkább SZELLEMI ELSZAKADÁST ÉS MEGTISZTULÁST, amely soha nem nélkülözheti a SZEMÉLYES MEGTÉRÉST ÉS BŰNBÁNATOT ! Tehát a kifutás szellemi tartalma és lényege, a testületi- és egyéni fogság szellemi jogalapjának a megszüntetése, és nem csupán az adott testület elhagyása! Ezt pedig csak a bűnbánat által működésbe lépő kegyelem, Jézus Halálának és Vérének Igazságtartalma tudja elvégezni. Az elszakadásnak elsősorban szívben (szellemben) kell megvalósulnia! A megszentelődés csak az elszakadás esetén tud megvalósulni. Anélkül semmiképpen nem! Ezek hiányában a hívő hiába hagyja el külsőképpen az adott egyházat, az még nem jelenti a „kifutást, elszakadást” a szellemi babiloni fogságból! A legfontosabb alapelv tehát: az elszakadás, a megszentelődés, és az Úrral való személyes-, imádó kapcsolat szellemi igazságtartalmának a megvalósulása a hívő életében! – és ilyen szívvel kijönni a testületi fogságba rekedt egyházból (felekezetből, gyülekezetből).

2./ Másodszor pedig figyeljük meg, hogyan történt Pünkösd napján, és azt követően. Az a 3000 lélek, aki megtért és megkeresztelkedett, tehát „kifutott” az akkori farizeusi vallás „babiloni fogságából”, azok HOVA FUTOTTAK ? - milyen gyülekezet várt rájuk ? Nézzük, mit ír az Íge ? „És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia. Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt. És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság) ….” (Apcs. 1:13-15,)

„Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk. Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől! A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek. És foglalatosok voltak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.” „És minden nap egy akarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesedtek eledelben örömmel és tiszta szívvel. Dicsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporította a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” (Apcs. 2:39-42, 46-47,)

Mint látjuk, nem volt egy láthatóan kész gyülekezet, ahova csatlakozhatott a 3000 megtért lélek, akik kijöttek a régi vallási rendszerből. Volt viszont egy szívben-lélekben szeretetben egységes imacsoport mely a tizenegy apostolból, az asszonyokból és Jézus testvéreiből állt. Ők csak az imával voltak elfoglalva Jézus mennybe menetele óta, és 120 tanítvány már köréjük gyűlt, akikkel teljes egységben voltak. Így várták az Atya ígéretét (Luk.24:49) a Szent Szellem tüzének ígéretét eljönni a Mennyből.

Amikor Pünkösdkor leszállt a Szent Szellem az imádkozókra - a tűznyelvek látványának kíséretében, - akkor a 3000 megtérő ehhez a kis – egy szívvel-lélekkel imádkozó – csoporthoz „csatlakozott”. Így alapította (szülte) és indította el az Úr Jézus Krisztus az első Gyülekezetet, hogy az az Ő gyülekezete-, az Isten Háza (lakhelye), és a „Menny kapuja” (a mennyei dimenzió kapuja ) legyen!

Szinte biztos, hogy ez ma is így lesz! Erre lehet számítani. Akik Jézusnak engedelmeskedve „kifutnak” a saját - testületi fogságba jutott – egyházukból, (vagy már évek óta kijöttek,) még nem találnak egy olyan kész egyházat (gyülekezetet,) amelyhez egyszerűen csak csatlakozhatnak, és azonnal minden rendben lesz. Sajnos, vagy hála Istennek, NEM. A helyzet most is ugyanaz mint az Apcsel-ben láttuk, és a folyamat is ugyanaz kell legyen! Most is csak egy kezdődő folyamatot, az Urat keresők csoportját találhatják meg. Azokat, akik várják a mennyei tüzet, mert konkrét ígéretük van rá Istentől, (ld. Agg.1-2 rész). Most még ehhez a kis, „semminek látszó” kezdethez (Agg.2:3,) tudnak csak csatlakozni a keresők, akik kijönnek a testületi és egyéni fogságból. A csatlakozás feltétele ez esetben is a MEGTÉRÉS a fogság okaiból, és ELSZAKADÁS a hamisítványokkal megalkuvó- és kompromittálódott egyházi testületektől és bűnöktől, ahogy azt Péter apostol pünkösdkor prédikálta, (Apcs.2:40,) és Pál apostol pedig a 2.Kor.6:17-ben megírta!

Ahogyan azt Isten előre jelezte Joel próféta által, az első egyházat a mennyei tűz, a Szent szellem kitöltése hozta létre, ugyan így lesz a „Második Ház”-nak nevezett, egyház megszületése is. A Joeli ígéret most az egyházkorszak végén újra beteljesedik. Az Úr kihívja az elhajlott-, fogságba jutott egyházból az Ő népét, – a hűségeseket, akik nem kötöttek kompromisszumot a bűnnel, – és megalapítja a Krisztussal való személyes közösség szegletkövére, és a prófétai- és apostoli kenet alapkövére épülő egyházát, a dicsőséges „Második egyHázat”. Ekkor lesz csak láthatóvá Krisztus szent egyháza, melyet a később csatlakozók már látnak, de a most keresők, - a „fogságból kifutók” - még nem. Ők most még csak egy „kicsiny kezdetet” (Zak.4:10,) „magzatot” látnak.

„Szólj csak Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, Júda fejedelmének, és Jósuának, a Jehosadák fiának, a főpapnak, és a nép többi tagjainak, mondván: Ki van még életben köztetek, a ki látta ezt a házat az ő első dicsőségében? És milyennek látjátok ti most ezt? Avagy olyan-e ez a ti szemetekben, mintha semmi volna? De most légy bátor, Zorobábel, azt mondja az Úr! Légy bátor te is, Jósua, Jehosadák fia, te főpap, és légy bátor e földnek minden népe, azt mondja az Úr, és CSELEKEDJÉTEK, mert én veletek vagyok, azt mondja a Seregeknek Ura. Az igét, a mellyel szövetségre léptem veletek, mikor kijöttetek Egyiptomból, és az én SZELLEMEM köztetek marad. Ne féljetek! Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés idő van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt. És megindítok minden népet, és eljön, a kit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsőséggel, azt mondja a Seregeknek Ura. Enyém az ezüst és enyém az arany, azt mondja a Seregeknek Ura. Nagyobb lesz e MÁSODIK HÁZNAK dicsősége az elsőnél, azt mondja a Seregeknek Ura, és e helyen adok békességet, azt mondja a Seregeknek Ura.” (Aggeus 2:2-9,)

II. A második ház dicsősége

A próféták előrejelzései

Mint látjuk, Aggeus próféta üzenete, - de Joel próféta is - éppen a most soron következő üdvtörténeti időről beszél. (pl.: Agg.2:9, Joel 2:28,) Arról szólnak, hogy az utolsó időben – megfelelő bűnbánatot követően – újra kitölti Isten a Szent Szellem tüzét szolgákra, szolgáló leányokra, ifjakra, vénekre ( tehát nem csak ismert és tekintélyes vezetőkre,) és ezzel a hét gyülekezeti korszakot követően, végre elérkezik és elkezdődik a „Második Ház” egyházkorszaka, melynek „dicsősége”, nagyobb lesz, mint az elsőé, – vagyis a Pünkösdkor alapított – egyházé volt. A Jelenések k. 12:1-2,5. versei is ez új-, győztes- és dicsőséges egyház születésének szellemi hátterét mutatja meg. (A napba öltözött asszony megszüli a fiát, akit a sárkány meg akar enni). Ez a születendő egyház majd „vasvesszővel” legeltet, kormányoz, és uralkodik a gonosz fölött, majd a mennybe ragadtatik Isten elé. De erről már előző írásom végén (Sereggyűjtés ideje elkezdődött,) már részletesebben említést tettem.

Isten Aggeus próféta által erőteljesen bíztatja és bátorítja Zorobábelt (Sealtiel fiát), Jósuát, és velük együtt a föld minden népét, hogy LEGYENEK BÁTRAK ÉS ERŐSEK!!! Kezdjék el, és folytassák a Templom (Isten Háza) és az Oltár újjáépítését ! „Cselekdjetek!” - üzente Isten a prófétával. Ne vegye el kedvüket és hitüket a semminek látszó kezdet, hanem higgyenek Isten ígéretében, aki hatalmas dolgokat fog tenni ! Isten megígérte, hogy megindítja az eget- a földet-, a tengert-, a szárazat, tehát világ méretű eseményekkel avatkozik be saját Háza helyreállításának érdekében, amit a prófétán keresztül Isten a „Második Háznak” nevezett ! Az anyagi fedezetre is ígéretet tesz (Agg.2:8,) és bátorítja a maroknyi csapatot, hogy ne riadjanak vissza az Úr Háza építésétől ! Legyenek kitartóak, és „cselekvőek,” akkor is, amikor munkájuk még nem látványos mások számára, és emiatt gúnyolják őket !

Ez újra „Rhema” üzenet a mostani helyzetben a hívőknek, azoknak, akik kijöttek a fogság területeiből. Tehát Isten üzenete ma az, hogy: „SENKI NE ADJA FEL, SE A MUNKÁT, SE A BIZODALMAT, SE A HITÉT, MERT ISTEN TELJESEN ELKÖTELEZTE MAGÁT A MÁSODIK HÁZ FELÉPÍTÉSÉRE, ÉS ELŐRE MEGÍGÉRTE, HOGY ANNAK DICSŐSÉGE FELŰL FOGJA MÚLNI AZ ELSŐ (a pünkösd utáni) EGYHÁZ DICSŐSÉGÉT !!!

ÉRDEMES TEHÁT HINNI, CSELEKEDNI, ÉS KITARTANI, ELTŰRVE MÉG A GÚNYOLÓDÓK GÚNYOLÁSÁT IS !!!

Második ház : Zorobábeli templom szellemi üzenete

Zorobábel, Sealtiel fia, Jósiás király dédunokája volt, (Mt.1:11-12,) mint királyi sarj, Babilonban született, a babiloni fogság idején. A Zorobábel nevet is ezért-, ezzel összefüggésben kapta. Nevének jelentése: Babilonban nemzett, Babilon sarja. Bár királyi leszármazott, a neve arra utal, hogy babiloni fogságban volt, Babilonból jött ki. A királyság képviselőjeként, (mint királyfi), ő kijött a fogságból, és visszajött Jeruzsálembe. De felmerül ugyanaz a kérdés, hogy hova ment Zorobábel, és a többiek, amikor kijöttek a babiloni fogságból? Mi várt rájuk? Kihez csatlakoztak? Talán egy gyönyörűen felépített és helyreállított templom, és város várta őket Jeruzsálemben? Mint tudjuk, egyáltalán nem! Romok várták őket. Zorobábel, Jósua és csoportjuk, még az első visszatérők hullámában jöttek, Ezsdrás és Nehémiás csoportja előtt. Aggeus és Zakariás próféta által éppen ezért is küldött számára Isten hatalmas bátorítás és biztatást, hogy építsék és állítsák helyre először az Úr oltárát, (Ezsdrás 3:2,) majd utána a Templomot, az Úr Házát!

Szellemi alapelv az Ígében, hogy először mindig a Templom, vagyis az Isten tiszteletének, uralmának- és szolgálatának a helyreállítását kell az első helyre tenni, és csak utána következett a saját házaik-, a város- és a kapu helyreállítása. Nehémiáséknak már ez utóbbi feladat jutott, de Zorobábelnek (és a vele érkezőknek) kellett Isten Házán, - evangéliumi szóhasználattal élve – Isten tiszteletének és Uralmának helyreállításán dolgozniuk. Éppen ezért, Isten hatalmas ígéretet adott nekik, mégpedig azt, hogy: „Nagyobb lesz e második háznak dicsősége az elsőnél, azt mondja a Seregeknek Ura, és e helyen adok békességet, azt mondja a Seregeknek Ura!” Az első visszatérési hullámban érkezőket nem várta egy kész, és helyreállított Istentisztelet. Sőt az ő feladatuk volt, hogy Isten uralmát, jelenlétét, (mai kifejezéssel élve: a szellem szerinti imádatot és Istentiszteletet, ami helyet tud biztosítani a mennyei dimenzió számára,) helyreállítsák, hogy az utánuk érkezőket már egy helyreállított Istentisztelet (Templom) várja, amibe be tudnak kapcsolódni, amikor ők is kijönnek és megérkeznek a babiloni fogságból.

Most is ez az analógia érvényes a szellemi értelemben babiloni fogságba jutott, és onnan kiszabaduló hívőkre. Először is megjegyzem, hogy csak Júda egy része jött vissza a fogságból, nem mindenki. Sajnos erre lehet ma is számítani. Nem minden hívő fog kijönni a szellemi (babiloni) fogságba került egyházak és gyülekezetek testületi fogságából, csak egy kisebbség! Másodszor pedig azok a hűségesek, akik nem lettek megalkuvók a hazugsággal és babiloni bűnökkel, azok meghallják a mennyei szózatot „Fussatok ki közülük én népem !” Ezek közül, akik az első hullámban futnak ki a testületi fogságból, azokat még nem várja egy kényelmes, kész helyzet. Nem várja őket egy jól prosperáló, szellemben és igazságban Istent imádó- és szolgáló, szépen felépített menyasszonyi, győztes egyház (gyülekezet). Ilyen jelenleg nincs a láthatáron, legalább is Magyarországon. De jó lenne ? - ha lenne ? - és csak oda kéne menni ? - és semmi dolgunk nem lenne, csak az, hogy fussunk ki Babilonból, és fussunk be egy fogságmentes, kész egyházba, gyülekezetbe! J Ha nem látunk ilyet, még meg is sértődünk, hogy miért nincs, és bosszúból bent maradunk Babilonban, majd csak akkor, ha készen vár ránk egy dicsőséges gyülekezet, majd akkor hajlandók leszünk engedelmeskedni Istennek!

Isten pedig úgy gondolta, hogy ez csak a mi kényelem szeretetünknek (ó-emberünknek) lenne jó, de a szellem szerint járó, és tanítvánnyá vált keresztényeknek ez nem lenne jó! Ahogy feljebb már kifejtettük, a Bibliában azt találjuk, hogy sem Pünkösdkor, sem pedig Zorobábel idejében a fogságból kiszabadulók nem egy elkészített és elkészült helyzetbe érkeztek meg, hanem nekik kellett felépíteni, és helyreállítani az Istentiszteletet, az Isten uralmát és szolgálatát a maguk számára, Isten utasításai, tevei alapján ! Így született meg Pünkösdkor az első egyház, (melynek olyan nagy volt a dicsősége, hogy nem mertek közéjük elegyedni,) és így állt helyre Zorobábel idejében is az Ószövetségi „Második Ház”.

Ennek mintájára, az Újszövetségi „Második Házat” is, a szellemi fogságból kiszabadulók első hullámával érkezők odaszánt kis serege által fogja az Úr helyreállítani! Az első hullámhoz tartozók kis serege, inkább a Pünkösd előtt egy szívvel-lélekkel egységben imádkozók kis csapatához lehetne hasonlítani. Pünkösdkor Őhozzájuk csatlakozott a 3000 lélek, akikből csak ezt követően indulhatott el a gyülekezet felépítése! Ahogy az Ígében látjuk, a későbbi hullámban érkezőknek már lesz hova csatlakoznia Istentisztelet szempontjából, de a „város,”, a „kapuk”, a „házak” (családok) helyreállítási munkáiból és szolgálatából nekik is bőven fog még maradni munka és feladat !

III. Új egyház (gyülekezet) születik

Jézus megkeresi nyáját – Pásztorok felelőssége

Láthatjuk az Ígében, hogy Isten az Ő népét juhokhoz-, nyájhoz hasonlítja: „Ti pedig az én juhaim, legelőm nyája vagytok, emberek vagytok, én pedig Istenetek, ezt mondja az Úr Isten.” (Ezékiel 34:31,) „Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk;”(Zsoltár 95:7,). Jézus a Pásztor, (Zsoltár 23:1,) Őt pedig az Íge „Nagy pásztornak”, (Zsid.13:20,) „Jó pásztornak” (Ján.10:11,14,) és „Főpásztornak” (1.Pét.5:4,) nevezi. De Jézus felment a Mennybe, ezért a földön a tanítványai közül némelyeket megbízott azzal, hogy Őt, - az Ő jó-pásztori szívét - képviselve legeltessék, és védelmezzék Jézus tulajdonát, a nyájat. Ezt látjuk, amikor Péter apostolt egyértelműen megbízta és felhatalmazta azzal, hogy Jézus nyáját legeltesse, és őrizze! „Péter, szeretsz-é engem ? …. legeltesd … őrizd … legeltesd … az én juhaimat!” (Ján.ev.21:15-17,) Tehát ebből megérthetjük a pásztori szolgálat fő alapelveit, amivel a pásztoroknak el kell számolniuk Uruk felé. Ezek pedig felsorolva a következők:

1./ Uruk önfeláldozó szeretete! („Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.”)

2./ Jézus nyájának önfeláldozó szeretete! (Úgy szeretni a nyájat, ahogy Jézus szereti, aki életét adta értük! De közben tudniuk kell, hogy a nyáj az Úr tulajdona, nem az övék, és el kell számolniuk az Úr felél, hogy megbízásukat hogyan teljesítették.)

3./ A nyáj legeltetése! (Kies legelőkre vezetés, tehát tartalmas szellemi táplálékkal lássák el a rájuk bízott hívőket. Vagyis mennyei szintről vegyék át az üzenetet, és ne csupán az írástudás, a psziché szintjéről, hanem a „térdeiken” vegyék át a főpásztortól a juhok számára az üzenetet. Csak így terelgethetik a nyájat kies legelőkre.)

4./ A nyáj őrzése és védelme, és a sebek bekötözése! (Védeni kell a nyájat a szellemi farkasoktól. Tehát a szellemi védelem is feladatuk. Őrizniük kell a gyülekezetet a tévtanításoktól, (tévtanítóktól,) álnok-, haszonleső szolgálóktól, stb., a lelki- és szellemi sebeket bekötözni, lelki gondozni az Úr juhait, stb.,).

5./ Vezetés! (Egy nyáj szempontjából a pásztor mégiscsak egy vezető. Az ő vezetőjük. Megbíznak benne a tekintetben, hogy pásztoruk az előbbi 4 feladatnak becsületesen fog eleget tenni! ).

Óriási bizalom és megtiszteltetés az Úrtól, amikor valakire rá meri bízni saját juhainak pásztorlását. De éppen ezért, ehhez óriási felelősség is párosul, mert egyszer el kell számolniuk Uruk felé a pásztoroknak! Mennyire végezték hűségesen, önzetlen szeretettel a rájuk bízott munkát, vagy esetleg egyesek hűtlenül visszaéltek-e a rájuk átruházott tekintéllyel, és saját hasznukat keresve, uralkodtak, élősködtek az Úr juhain ? Az Úr minden pásztort egyszer elszámoltat! Engem is! Ezért a pásztoroknak fokozott mértékű Istenfélelemre és alázatra van szükségük szolgálatukhoz!

Jézus megkeresi nyáját – Pásztorok elszámoltatása

A pásztorok elszámoltatásáról szól Ezékiel könyve 34:1-16. verse. Az Úr nagyon súlyos visszaéléseket talál sok pásztor életében, ezért azonnal közbeavatkozik, és kiveszi juhait a visszaélő, gonosz pásztorok kezéből. Íme az Ígei idézet, amely kifejezetten azoknak van címezve, akik visszaéltek pásztori megbízásukkal: „És lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván: Embernek fia! prófétálj Izráel pásztorai felől, prófétálj és mondjad nékik, a pásztoroknak: Így szól az Úr Isten: Jaj Izráel pásztorainak, a kik önmagokat legeltették! Avagy nem a nyájat kell-é legeltetni a pásztoroknak? A tejet megettétek, és a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat megöltétek; a nyájat nem legeltettétek. A gyöngéket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, s a megtöröttet nem kötözgettétek, s az elűzöttet vissza nem hoztátok és az elveszettet meg nem kerestétek, hanem keményen és kegyetlenül uralkodtatok rajtok; Szétszóródtak hát pásztor nélkül, és lőnek mindenféle mezei vadak eledelévé, és szétszóródtak; Tévelygett nyájam minden hegyen s minden magas halmon, és az egész föld színén szétszóródott az én nyájam, s nem volt, a ki keresné, sem a ki tudakozódnék utána. Annakokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét: Élek én, ezt mondja az Úr Isten, mivelhogy az én nyájam ragadománynyá lőn, és lőn az én nyájam mindenféle mezei vadak eledelévé, pásztor hiányában, és nem keresték az én pásztoraim az én nyájamat, hanem legeltették a pásztorok önmagokat, és az én nyájamat nem legeltették; Ennekokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét: Így szól az Úr Isten: Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem nyájamat az ő kezökből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől, és nem legeltetik többé a pásztorok önmagokat, s kiragadom juhaimat szájokból, hogy ne legyenek nékik ételül. Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én magam keresem meg nyájamat, és magam tudakozódom utána. Miképen a pásztor tudakozódik nyája után, a mely napon ott áll elszéledt juhai között; így tudakozódom nyájam után, és kiszabadítom őket minden helyről, a hova szétszóródtak a felhőnek s borúnak napján. És kihozom őket a népek közül s egybegyűjtöm a földekről, és beviszem őket az ő földjökre, és legeltetem őket Izráel hegyein, a mélységekben s a föld minden lakóhelyén. Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magasságos hegyein leszen akluk, ott feküsznek jó akolban, s kövér legelőn legelnek Izráel hegyein. Én magam legeltetem nyájamat, s én nyugosztom meg őket, ezt mondja az Úr Isten; Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom, s a megtöröttet kötözgetem, s a beteget erősítem; és a kövéret s erőset elvesztem, és legeltetem őket úgy, mint illik.” (Ezékiel 34:1-16,) (Ha valaki csak a kivastagított szakaszokat olvassa, akkor is összeáll a kép.)

Ez a prófétai üzenet magáért beszél! Nem is sorolom újra, csak a főbb pontokra utalok majd. Nyilvánvaló, hogy ez a prófétai üzenet, mint szellemi alapelv, a mai helyzetben is érvényes. Nyugodtan tekinthetjük úgy, hogy ezt Jézus ma üzeni az „önmagukat legeltető” pásztoroknak:

Számonkérés ígérete – elszámoltatás :

1./ „Ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét: …. (az Úr felsorolja panaszait,)”

2./ „keményen és kegyetlenül uralkodtatok rajtok; Szétszóródtak … ”

3./ „Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem nyájamat az ő kezükből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől, … ”

Helyreállítás ígéretei :

4./ „Tudakozódom nyájam után, … ”

5./ „Ímé, én magam keresem meg nyájamat! …”

6./ „Kiszabadítom őket minden helyről, a hova szétszóródtak, …”

7./ „Jó legelőn legeltetem őket, … jó akolban, s kövér legelőn legelnek, …” (Új akol, jó legelő ígérete,)

Az önző pásztorokat az Úr azzal ítéli meg a földi szinten, hogy elveszi tőlük saját nyáját! Ez meglepő változásokat fog eredményezni a mai gyülekezeti struktúrában, de Jézusnak joga van hozzá, mert Ő váltotta meg a nyájat saját Vérével! Azok a pásztorok, akik nem a nyáj hasznát, hanem a maguk hasznát húzták az Úr nyájából tekintélyük révén, azok megbízását az Úr megszünteti, és elveszi tőlük saját nyáját, és közvetlenül maga kezdi el pásztorolni őket a mennyei dimenzióból, természetfeletti módon, és/vagy a maradék hűséges pásztorok által! Mindenkivel egyenként foglalkozik, csodákat tesz értük, sebeiket bekötözi, stb. Mindez a prófétai és apostoli kenetre újólag felépülő és helyreállított egyházában fog működni, a megszülető új gyülekezeti korszakban, amiről a Jelen.12:1-2,5, prófétai látás tudósít. Ebben válik majd láthatóvá a „Második Ház” dicsősége!

Jézus megkeresi nyáját – Helyreállítás : a „Második Ház”

Ahogy a fentiekben már említettük, „ISTEN TELJESEN ELKÖTELEZTE MAGÁT A MÁSODIK HÁZ FELÉPÍTÉSÉRE,”, tehát a régi gyülekezeti struktúrából megszületik az új, a „Második Ház” amely belép a mennyei dimenzióba, képviselni tudja Jézus Királyi Uralmát, és jelek-, csodák bizonyítják, hogy Krisztussal egyé vált szellemben, ezért egyszerre tud működni a földi- és a mennyei dimenzióban, (ahogy Ádám és Éva a bűneset előtt,) és „vasvesszővel” kormányozza és legelteti a nemzeteket!

Ahogy ezekből a prófétai üzenetekből látjuk, Jézus megígérte, hogy közvetlen beavatkozik, és új egyházat hoz létre a visszajövetelét közvetlenül megelőző időkben. Így teljesedik be, szemünk láttára az Aggeusi „Második Ház” helyreállítására vonatkozó prófétai ígéret, ami egyszerre jelenti az Ámos 9:11, és Apcs.15:16, szerinti „Dávid Sátorát” is, és a Jel.12:5 szerinti „fiú-magzat” születését, melyet leegyszerűsítve, gyűjtő fogalomként a III.-as alcímben „Új egyház (gyülekezet) születésének” neveztem. Tehát amikor az „Új egyház (vagy gyülekezet) születik” kifejezést használom a mostani időnkben elkezdődött egyházkorszak változásaira, akkor a fentiekben összefoglalt prófétai ígéretek aktualizálódását, mai időnkben történő beteljesedését, elindulását értem ezen!

Új egyház (gyülekezet) születik

Sajnos a Isten „legelőjének népe- és kezének juhai” (Zsoltár 95:7,) között, - a sok csalódás, sértés, fájdalom és visszaélés miatt, - úgy az „egyház”-, mint a „gyülekezet” kifejezések már nagyon lejáratódtak. Az Úr sok elszéledt és megsérült juha nem is akar hallani sem gyülekezetről, sem egyházról, mert azonnal a rossz sztereotípiák kezdenek el bennük működni. De van egy jó hír ! Mégpedig az, hogy az Úr megítéli a hűtlen pásztorok visszaélését, azokat akik magukat legeltették! (Hála Istennek nem minden pásztor volt ilyen!) Megkeresi elszéledt és megsérült juhait, személyesen ápolgatja- és bekötözi sebeiket, az elveszettet visszahozza, és a Saját Krisztusi Személyén, mint SZEGLETKÖVÖN, valamint a próféták- és apostolok ALAPKÖVÉN HELYREÁLLÍTJA A „MÁSODIK egyHÁZ”-át, (amit az Íge a HELYREÁLLÍTOTT „DÁVID SÁTORÁNAK” is nevez,) vagyis Ezékiel prófétálása szerint JÉZUS MAGA KÉSZÍT EGY „JÓ AKOLT, magasságos hegyen”! (Ez.34:14,) Itt még arra is utalást tesz a próféta, hogy ennek a gyülekezetnek (akolnak) a mennyei dimenzióval is lesz kapcsolata (magasságos hegyen lesz az akol). Mai nyelvezettel ezt úgy mondhatjuk, hogy JÉZUS MAGA ALAPÍT egy ÚJ GYÜLEKEZET, amelyben Ővé a királyi uralom, és ahol az Ő szolgái az Ő szíve szerint pásztorolják az Ő juhait, és amely a prófétai- és apostoli kenetre épülve hatékony lesz a mennyei dimenzióban, és működteti és „hirdeti Isten Királyi Uralmának ezt az evangéliumát” (Mt.24:14,) az egész világon !

Hogyan néz ki ez a helyreállítási (születési) folyamat, a prófétai ígéretek szerint ?

Először: Kitölti az Úr az Ő Szellemét „minden Testre” (tehát bárkire, akit Ő választ,) Joel 2:28. szerint. Tehát kitölti azt az apostoli-, és prófétai kenetet, (ismert, vagy még ismeretlen szolgálókra), amely képes bevezetni Isten népét a Krisztus Királyi Uralmának mennyei dimenziójába! Úgy hiszem, a hiteles apostoli-, prófétai kenetet arról lehet majd felismerni, hogy - Illés próféta Kármel hegyi esetéhez hasonlóan, - Isten olyan TŰZZEL válaszol, amelyet Pünkösd napján is kitöltött az imádkozásban foglalatos tanítványokból felépített „Oltárára”! Amikor egyre inkább nyilvánvalóvá válik a természetfeletti-, a mennyei dimenzió beavatkozása és működése a természetes szinten, ez számít majd Istentől származó hitelesítésnek!

Másodszor: Összegyűjti az elűzötteket, megsebzetteket, becsapottakat, megsérülteket, és elveszetteket, de azokat is, akik korábban kijöttek a fogságból, és a „pusztában” szellemi hontalanságban hűségesek maradtak az Úrhoz, de nem találtak fogságmentes gyülekezetre. Jézus maga „tudakozódik juhai után”, és „maga keresi meg nyáját”. Szól a szívükhöz, és vonzást helyez a szívükbe az Isten Királyi Uralmát hordozó mennyei látás- és dimenzió megtapasztalására, és az Úr Jézussal egy szellemmé válás igazságára.

Harmadszor : Kihívja a babiloni testületi fogságban lévő juhait, saját népét a fogságból. Azokat, akik nem lettek megalkuvók a Babilon (a Világ) sokféle szeretetével, önző érdekeket szolgáló bűneivel, vagy ha igen, akkor készek voltak megtérni ezekből, és akik megértették és elfogadták a „Fussatok ki Babilonból Én népem!” mennyei szózatot!

Negyedszer : Sereggyűjtés! A megkeresettek, és a fogságból korábban- és most kifutó népe első hullámához tartozókból az Úr egy olyan odaszánt, imádkozni- és egymást szeretni vágyó, - a pünkösd előtt egységben imádkozó százhuszakra emlékeztető – sereget gyűjt össze, (lásd.: Sereggyűjtés ideje elkezdődött c. írást,) akik Zorobábel és csapatához hasonlóan, - hallgatva a prófétai üzenetre, - Isten eszközeivé válnak a „Második Ház”, („Dávid Sátora”) helyreállításában, azaz a születendő „Új Gyülekezet” az „ÚJ AKOL” megalapításában és felépítésében! E folyamat vezet majd a „FIÚ-MAGZAT” vagyis az „Új Akol” megszületéséhez, amit sokféleképpen nevezhetünk: nevezni szokás, a Pünkösdi-karizmatikus mozgalom utáni,; vagy a „Hét gyülekezeti korszak” utáni,; a Felekezet közi,; vagy Felekezetek utáni,; vagy a Királysági egyházkorszaknak. Mindegy minek nevezzük, csak az a fontos, hogy ugyanazt értsük rajta, mégpedig a fenti prófétai üzenetek értelmében és a Jel.12:5 fogalmait használva: „Megszületik a Fiú-magzat”, vagyis ÚJ GYÜLEKEZET SZÜLETIK! A Zorobábelnek és a kis seregének szóló prófétai bíztatás ma is érvényes. Az Úr mai királyfiaknak (Zorobábeleknek) is ezt üzeni : „De most légy bátor, Zorobábel, azt mondja az Úr! Légy bátor te is, Jósua, Jehosadák fia, te főpap, és légy bátor e földnek minden népe, azt mondja az Úr, és cselekedjétek, mert én veletek vagyok, azt mondja a Seregeknek Ura!”

Ötödször : Konfrontáció Jézabel szellemével. Ha a mai, újszövetségi „Zorobábeli” első sereg nem lankad el, és kitart a cselekvésben, akkor az Úr felkészíti őket, a babiloni, bálványimádó (Jézabel tanítása és varázslása alá került) keresztény egyházak által képviselt bálványimádó szellemi erősségek (a pokol kapuja) elleni ütközetre! Ennek Ószövetségi előképe Illyés próféta Kármel hegyi konfrontációja - a Baál- és Asera papjai által képviselt - Jézabeli szellemi erősséggel. Mint tudjuk, drámai volt a szellemi ütközet, és a győzelem is, amelyben az Úr megdicsőítette Nevét! A kétfelé sántikáló nép ledöbbent, és MEGTÉRT, kijött Jézabel szellemének „babiloni” fogságából, és megölték a 450+400 bálványimádó papot. (1.Kir.18:21-40,) Ehhez a szellemi ütközethez készíti ma az Úr „élő kövekből” – vagyis az odaszánt tanítványaiból, - az „Oltárt”, Isten oltárát, amelyre le tud majd szállni a „mennyei TŰZ”, ugyanúgy, ahogy pünkösdkor is leszállt tűznyelvek kíséretében a maroknyi (százhúsz) tanítványra. Ahogy akkor a Kármel hegyen, úgy most is, az oltárt a prófétai kenet által építi fel Isten, mert oltár nélkül sem jön az Isten Tüze! Nem csak a prófétai kenetre, hanem oltárra is szükség van ahhoz, hogy Isten tüze leszálljon! Ezért fontos az első „Zorobábeli” hullámban érkező hívők odaszánása, hogy a pünkösd előtti „százhuszak” szerepét betöltsék!

Sajnos ők nem találnak „Kész” Gyülekezetet, és „Kész” Oltárt sem, ahova csatlakozhatnak a fogság után. Nekik maguknak kell az „Oltár” „Élő kövei”-vé válniuk, és maguknak kell a születendő „ÚJ GYÜLEKEZETTÉ” lenniük ! Ha ez sikerül, utána már „csak” a próféta, és az áldozat szükséges, na és megvárni az „estvéli áldozat idejét”, vagyis Isten időzítését, és akkor megérkezik a mennyei tűz, amely végleg eldönti a csatát !

IV. Amikor a tűz leszáll

Illyés kenete szükséges

Ahogy az Ószövetségi korszakban a Jézabel szellemi erőssége elleni konfrontációhoz Illyés prófétai kenetére volt szükség, - akinek belátása- és bejárása volt a mennyei dimenzióba, - úgy most, Jézus jövetele előtt is az Illyés próféta kenetére van szükség. Malakiás próféta által Isten megígérte, hogy: „Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.” (Malakiás 4:5,) Tudjuk, hogy Jézus földi szolgálatának útkészítője Keresztelő János volt, aki Illyés prófétai szellemével volt felruházva, (Mt.11:14,) és ő konfrontált is Heródiással, aki az akkori idők Jézabel szellemét képviselte Heródes házában. De Malakiás próféciája főleg Jézus visszajövetelének idejére vonatkozik, mert „az Úrnak nagy és félelmetes napja” előtti időt említi, ami egyértelműen a végidőkre utal. Ma sokkal erősebb a bálványimádó Jézabeli szellemi erősség a keresztény egyházakban, mint amit Heródes idejében a politikai hatalom és a Judaizmus összefonódása képviselt. Ma Vatikán bálványimádó befolyása (amit a Jelenések könyve „a nagy parázna” és a „Jézabel tanításának” nevez, aki elhiteti Isten szolgáit is, hogy szellemi paráznaságot és bálványimádást kövessenek el, és ők ezt megteszik azért, hogy „Jézabel asztaláról” – állami támogatásból – élhessenek) az egész kereszténységre rátelepedett.

Ma Magyarországon - az új egyházi törvény kényszerének engedve, - az összes elismert egyház kompromisszumot kötött a „Szent Korona” bálványimádásával, az állami támogatásokért, anyagi- és vagyoni előnyökért cserébe. Sajnos a jelenleg elfogadott magyar egyházak „Jézabel asztaláról” azaz állami költségvetésből finanszírozzák saját költségvetésüket, vagy annak nagyon jelentős részét. Ennek szellemi ára a bálványimádással való megalkuvás. Ez pedig rettenetes, mert ez a bűn ellehetetleníti az első szeretet parancsának betöltését! Az Első szeretet elhagyása pedig - mint tudjuk - az egyház "gyertyatartójának" kimozdításához, Isten ítéletéhez vezet. (A "Szent Korona" bálványimádásáról részletesen itt olvashatsz.)

A Kármel hegyi esethez hasonlóan, óriási meglepetés lesz, amikor Isten a Joel 2:28 szerint, az utolsó idők pünkösdi TŰZÉT bocsátja le az Övéiből épült „oltárra”, melynek bibliai manifesztációja (Isten Királyságának jelei) látványosan bizonyítják majd, hogy Ő, Jézus az Igaz Isten és nem a bálványok, nem a „Szent Korona” nem „Szűz Mária”! Ennek láttán a „kétfelé sántikáló” hívők nagy sokasága megtér majd az Úrhoz! Ezért akarja az Úr a „kicsiny kezdet”-et felhasználni, és a maroknyi seregből felépíteni az „Úr Oltárát”! Jézus célja, hogy a Jézabel elleni szellemi ütközet győzelmi zsákmányát (- a mennyei tűz miatt megtérők sokaságát-) begyűjthesse Új egyházába, a Krisztus szegletkövére és az apostolok- és próféták alapkövére felépülő (Ef.2:20,) helyreállított gyülekezetébe!

Amikor a „tűz” leszáll, tömegesen fognak kifutni a babiloni bálványokkal fertőzött - a „Sámsoni” egyéni fogságban és a „Babiloni” testületi fogságban szellemileg egyhelyben- és körbe-körbe járó - egyházakból a hívők. Sokan olyanok, - akik már elhagyták az Urat, - visszatérnek, és sokan, akik nem hagyták el az Urat, de szellemi pusztában bolyonganak, a „mennyei tűz” megnyilvánulásai láttán vissza fognak térni az Úrhoz, és keresni fogják az Új egyházat (gyülekezetet,) melynek születése éppen akkor van folyamatban, és a „Zorobábeli” első kis seregből születve jön a világra, és válik láthatóvá. Mindezek láttán és hallatán a hitetlenek között is elindul a megtérési hullám, és csatlakoznak Jézus helyreállított egyházához, gyülekezetéhez .

A későbbi hullámban érkezők tömege, valamint az új megtérők sokasága, már ehhez a kis sereghez (a születő gyülekezethez) fognak tudni csatlakozni! Nekik is jut szellemi munka bőven. A Nehémiás könyvének üzenete alapján, nekik marad a „házak” (családok), a „falak” (védelem, és a határok) és a „kapuk” (ellenőrzés, kormányzás,) szellem szerinti helyreállításának munkája.

Még ha a - fogságból és a pusztából első hullámban érkező - „Zorobábeli” kis sereget nem várja is készen egy helyreállított „Templom”, azaz Gyülekezet, hanem nekik kell azzá válniuk, és „Isten Oltárává” lenniük, az ő óriási jutalmuk az, hogy teherhordói lehetnek az őreájuk épülők nagyobb seregének! Így a több önfeláldozás-, több áldozat-, több alázat- és több szenvedés vállalása, nagyobb mennyei dicsőség felé nyitja meg az utat számukra ! Dicsőség az Úrnak !!! Ők járnak a legjobban !!!

ÁLDJA MEG AZ ÚR A SEREGGYŰJTÉS ELSŐ HULLÁMÁBAN ÉRKEZŐK BÁTOR HITÉT ! – ÉS TÖLTSE BE SZÍVÜKET ÖRÖMMEL ODASZÁNÁSUKÉRT ! *

„E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.”

(1.Móz.15:1,)

* AZ Ő JUTALMUK LEGYEN AZ ÚRTÓL „FELETTE IGEN BŐSÉGES” !